A TERD kutatás előzményei

A TERD kutatás (Tertiary Education and Regional Development) előzményei messzire nyúlnak vissza, és több szálon futnak.

Az egyik szál az a regionális érdeklődés, amely az 1970-es években alakult ki, amikor bekapcsolódtunk az időszerű iskolareform munkálatokba. Úgy találtuk, hogy az iskolaszerkezettel kapcsolatos oktatástervezési munkálatokban háttérbe szorul az intézmények konkrét valósága: a hely, ahol egy-egy iskola működik és a helyi társadalom, amely használja az iskolát. Az oktatástervezés makroszempontjait és megközelítéseit jól kiegészítette - helyenként meg is kontrázta - a településstruktúra és az iskolahálózat összefüggéseinek föltárása. Ezen a szálon tovább haladva jutottunk el az 1980-as évek végén a határmenti térségek és övezetek, majd az 1990-es évek elején az államhatárokon átnyúló beiskolázási körzetek elemzéséig. A 2000-es évek elejének fölismerése volt azoknak a régióknak a kirajzolása és kutatása, amelyek nemcsak túlnyúlnak az államhatárokon, de kialakulásuk meg is előzi az aktuális politikai határokat. E régiók közül számunkra legkézenfekvőbbé és legizgatóbbá egy olyan régió vált, amely Ukrajna, Románia és Magyarország határközi övezetében terül el, és amelyet - történelmi reminiszcenciával is - "Partium" munkanéven emlegettünk.

A TERD kutatás másik előzménye az iskolák és a helyi társadalmak sokszálú kapcsolatának föltárása és megismerése volt. E sokszálú kapcsolat új megvilágításba helyezte a kis iskolák aktuálpolitikai kezelését (körzetesítésüket, majd visszakörzetesítésüket - csakúgy, mint a középiskolák elhelyezkedését, funkcióik átalakulását (ún. közös középiskolák), az 1980-as évektől kezdve egyúttal az ún. művelődési városközpontok kirajzolását, funkcionalitását, ezzel együtt az ún. felsőfokú oktatási-kulturális központok jelentőségének fölismerését mind a településhierarchiában, mind pedig az oktatás és kultúra rendszerében. E kutatások izgalmas fölismerése lett, hogy a mindenkori oktatási rendszerek szorosan kapcsolódnak a településrendszerhez; és hogy az oktatási rendszereket nem lehet átalakítani, megváltoztatni anélkül, hogy településrendszerbeli helyüket és funkcióikat ne mérlegelnénk.

A TERD kutatás harmadik előzménye azokra a társadalomkutatásokra tekint vissza, amelyek révén a hátrányos helyzetű csoportokat, nemzeti és etnikai kisebbségeket értük el és kezdtük megismerni. A település és iskolája nemcsak oktatáspolitikai kérdés volt, hanem mindenkor társadalompolitikai kérdés is. A kis településen élők helyzete nemcsak hátrányos volt és lehetett, hanem halmozottan is hátrányos, ha a külvilágtól kulturálisan is elszigetelődtek, nemcsak gazdaságilag és oktatásilag. E kisebbségbe került csoportok közül a politikai fordulat környékén két jellegzetes csoport emelkedett ki. Egyfelől a szomszéd országokban kisebbségbe került magyarság és annak oktatása; másfelől az itthon meghatározó méretű etnikai, kulturális, sőt társadalmi csoportot alkotó cigányság.

A TERD kutatás ezeket a fölismeréseket és kutatói érdeklődést viszi tovább. Abban a határközi régióban folyik, amelyet föntebb "Partium" névvel illettünk; elsősorban olyanok körében, akik az adott ország többségi társadalmaiban kisebbségi helyzetben élnek. A TERD kutatás újdonsága az előzőkhöz képest egyrészt az, hogy a felsőoktatásra és a felnőttoktatásra összpontosít (harmadfokú képzés). A TERD kutatás újdonsága másrészt a régió, amelyet föl akar tárni. Azt kérdezzük, miként járul hozzá a felsőoktatás és a felnőttoktatás átalakulása egy határmenti térség átalakulásához a rendszerváltozás folyamán.

A TERD kutatás előzményeiből alább néhány olyant emelünk ki, amelyeknek eredményeire építve a jelen kutatás folytatható, tovább építhető. Ezek:

1. Határmenti együttműködés a felsőoktatásban 1997:

2. Kisebbségi oktatás a Kárpát-medencében: a magyarok esete 1999